Burkolási segédanyagok és kiegészítők

Csempe és járólap ragasztók

A burkoláskor használt anyagok közül az egyik legfontosabb a megfelelő ragasztó habarcs! Az alapfelület, a burkolat fajtája, a nyomó és nyíró terhelések, vagy a vegyi -, elektromos behatások alapján a ragasztóknál nagyon fontos a megfelelő választás, hisz ez az anyag képezi a burkolatunk alap pillérét.

Gyengébb minőségű csemperagasztók:
Az alap kategóriát azok a ragasztók képviselik, melyek a legkevesebb adalékanyag hozzáadásával készülnek, így a legkisebb terhelésnek állnak csak ellen. Ezek között megkülönböztetünk nedvszívó kerámia lap ragasztót (alap-,standard ragasztó) és nem nedvszívó kőporcelán lapok ragasztására alkalmas ragasztót (gres ragasztó). A fizikai ellenálló képessége ezeknek az anyagoknak nem alkalmas arra,hogy egy feszültség alá kerülő burkolatot megtudjon tartani, ezért például padlófűtésnél,vagy kültérben tilos használni!

Jó minőségű csemperagasztók:
A flexibilis ragasztókról szóló szabvány megállapít egy bizonyos szakítószilárdságot. Abból, hogy a ragasztó flexibilis azonban még nem derül ki, hogy az az anyag pontosan mekkora terhelést képes kibírni. Ez az adat nyilván a ragasztó, tehát a burkolatunk élettartamát is tükrözi.

A ragasztó, vagyis segédanyag gyártók a ragasztók műszaki adatlapjaiban fel kell tüntessék,hogy az anyag milyen tulajdonságokkal bír.

Olcsó csemperagasztók:
Amikor egy olcsó ragasztót veszünk meg, mondván "Ragadjon oda, az úgysem látszik!", gondolkodjunk el azon, hogy milyen volt a nappaliba bepakolt konyhában reggelit készíteni és mennyibe is került a szakember a burkolólap, amit a gyenge minőségű ragasztó miatt javítani, vagy rosszabb esetben teljesen újra kellett rakni!

A ragasztók széles spektruma mind mind az építés vagy felújítás utolsó és egyben egyik leglátványosabb elemének (a konyhája, terasza, vagy nappalija burkolata, a fürdőszoba csempéje) megfelelő kialakítását és az Ön érdekét szolgálja!

A megfelelő ragasztó kiválasztásához minden esetben kérje ki a burkoló, vagy a szakkereskedő véleményét!

Fugázók, fugázó anyagok

A fugázók látszólag csak esztétikai funkciót töltenek be. Általában annyi a dolgunk,hogy a választott burkoló laphoz, csempéhez megfelelő színt illesztünk. A burkoláskor viszont figyelembe kell vennie több szempontot is mielőtt a fugázót beépíti!

A kiválasztás:
Teljesen más fugázóra van szükség pl. egy étterem konyhájában, más egy medencében és megint másra egy családi házban. Azt, hogy milyen fugázó anyagot kell választania, azt a (vegyi-)terhelés mértéke (tisztítószerek, oldószerek, stb.), a burkolat (csempe, járólap, kő, mozaik) fajtája és a fugák szélessége határozza meg. Ezek alapján több kategóriába soroljuk a fugázóanyagokat.

Nagyon fontos,hogy a megfelelő fugázó kiválasztásához kérje a szakkereskedő segítségét!

Mi az a flexibilis fugázóanyag?
Lakossági körülmények közt legtöbbször cement alapú fugázókat használunk. Ezekkel szemben mára általános igénnyé vált, hogy a fugázó rugalmas vagyis "flexibilis" legyen. A fugák ugyanis nagyon kevés esetben állnak mozdulatlanul. Rengeteg dolog van, amitől a fugákban feszültség lép fel a merev burkolólapok mozgásából fakadóan. Pl. padlófűtés, dilatációs mozgás.

Mit jelent a víztaszító fugázóanyag?
A fugázók csomagolásán, leírásában gyakran látjuk azt a tulajdonságot is, hogy "víztaszító". Fontos tudni,hogy ez nem azt jelenti, hogy a fuga szigetel! A fugáknak ez a tulajdonsága a csökkentett vízfelvételt jelenti! A fugázó tehát lassabban engedi át a vizet, mint a többi cementes anyag.

A fugázók flexibilitásáról és a víztaszításáról is a fugázóanyag gyártásához használt diszperziós adalékok gondoskodnak.

Strapabíró fugázóanyag?
Némelyik gyártó fugázóit úgynevezett szálerősítéssel látja el. Így az anyag sokkal strapabíróbb és hosszabb életű lesz.

Természetes kő burkolat?
A természetes kövek az egyedi szerkezetük és egyenetlen felületük miatt speciális fugázót igényelnek.

A fugázók kiválasztásnál ajánlatos a burkoló, vagy a szakkereskedő véleményét kérni a kellemetlenségek elkerülése végett.

Aljzatkiegyenlítők

Az aljzatkiegyenlítő anyagok használata legtöbbször elengedhetetlen a szép, sík burkolat készítéséhez!

Az aljzatkiegyenlítő anyagokat az alapján különböztetjük meg,hogy milyen vastagságban, milyen terhelés alatt, milyen gyorsan kötnek meg bel-, vagy kültérben. Vannak továbbá olyan anyagok, melyek csak vízszintes vagy függőleges felületen is használhatunk!

Beltérbe:
Beltérben általában önterülő aljzatkiegyenlítőt használnak, mivel a felületek 99%-a vízszintes. Mivel egyre jobban elterjedt a padlófűtés használata, az önterülők beltéri csoportja már általában képes a felfűtéskor adódó feszültségek elviselésére.

Kültérbe:
Kültérben már sokkal erősebb anyagokra van szükség, melyek gyorsabb kiszáradása segíti a gyors szakszerű burkolat készítést. Teraszok esetében javasolt olyan kiegyenlítő habarcsok használata, melyekkel lejtést lehet képezni. A teraszokon az esőnek, hólének stb. ugyanis le kell folynia a burkolatról, hogy minél kevesebb szívódjon be a cementes alkotók pórusaiba. A szabvány általi meghatározott lejtés teraszok esetén 2%.

Sokszor kell lépcsőket, a kerítés betontömbjeit és egyéb hibákat javítani! Ezeknél ugyancsak az imént említett anyagok nyújtanak segítséget.

Amire figyelni kell ...
A kiegyenlítő anyag csak és kizárólag megfelelő hordképes felületre kerülhet, különben minden azt követő réteg kárba vész! Nem mindegy hogy az aljzat mennyire "szívó" ,szívó-e egyáltalán! Szívó az az aljzat, mely szerkezeténél fogva képes a rá kerülő, habarcsból a hozzá kevert vizet elszívni. Ennek szabályozására mély alapozó termékeket kell használnunk, de van már olyan anyag is, ami csak ún. előnedvesítést igényelnek.

Egy nem nedvszívó aljzaton (régi/meglévő burkolat) egy oda nem illő kiegyenlítő azonnal már a kötés idő alatt elválhat a nem megfelelő zsugorodási értékek miatt. Ilyenkor a megfelelő tapadóréteg kialakítása is sokkal bonyolultabb lehet.

Az anyagok választásában kérje a szakember, vagy a szakkereskedő segítségét!

Szigetelések, vízszigetelések, vízszigetelési rendszerek

A cementes anyagoknak van egy olyan kellemetlen tulajdonságuk, hogy nem képeznek olyan zárt rendszert, melyen a víz áthatolni képtelen. Még a "vízzáró" jelzővel ellátott anyagok is csak csökkentett vízfelvételt biztosítanak. Végül mindig a víz győz!

Rossz érzés látni a foltot a házunk falán a fürdőszobánál, vagy észrevenni a penészt, a lehulló vakolatot a fürdő melletti és alatti falakon. A bosszúság és a javítási munkák sokkal többet nyomnak mint az anyagok, melyek megmentenek tőlük.

A belső terekben:
Beltérben a vízterhelés a lakók, illetve a vizes helységek használóinak létszámától függ. Amíg ez nem haladja meg az átlagos 5-6 főt, akkor a terhelési szint egy gyakori nevén szigetelőfóliának nevezett egykomponensű szigetelő anyag használatát indokolja. Ezek az anyagok általában felhasználásra készek. A legjobb,ha egy teljesen védett zárt burkot képzünk a szigeteléssel a vizes helységben. Így egy esetleges "csőtöréses, mosógépes" baleset hosszas áradási baleseténél sem kell félnünk a következményektől! Mivel a falkialakítások nem ívesek, sarkokba a szakembernek is nehéz precízen és hibátlanul a szigetelőanyagot bejuttatni, ezért használni kell az előírt sarokerősítő szalagot, mellyel ez a probléma kiküszöbölhető.

A külső falakon, teraszokon:
A házunk, lakásunk a kívülről jövő vízterhelés ellen a tetőtől, a beton aljzatban és körül húzódó bitumenes szigetelésig védve van. Az új építésű épületek esetében legalábbis. Kültéri, fedetlen teraszok viszont az egyik legnagyobb kihívást jelentik a hideg burkolási munkák során. Sokszor egy átlagos egyszerű négyszög alakú terasz okozza a legtöbb fejfájást a ház körül.

A gondot pedig itt nem is csak a beázás jelenti, a megoldást viszont a szigetelés jelenti a következőkre:
 •  A terasz rétegrendjében a legfelső betonréteg, melyre a burkolatot fektetjük a fenti okok miatt a burkolat fugázóján, ragasztóján keresztül szép lassan beázik. A víz egy ideig megbújik, aztán jön mellé még és végül az első fagy megmutatja mit is jelent a kifejezés miszerint: "a fagyó víz hegyeket tud megmozgatni". A tágulás közben a teraszunk egy éjszaka alatt válhat romhalmazzá!

 •  A víz hatására egy kevésbé roncsoló, inkább csúnya dolog megy még végbe. A víz mikor még a nyáron eléri a betont, ú.n. szabad meszet old ki abból. A szabad mész kipárolog a fugákon keresztül és a levegő CO2 tartalmával találkozva, azon nyomban kicsapódik a fugázónk felületére. Ezt nevezik mészkivirágzásnak.

 •  A harmadik és egyben legalattomosabb dolog, aminek a fedetlen teraszunk ki van téve a már több helyen említett hőtágulás. Ez most független a víztől. A probléma alapját a beton és a burkolólap hőtágulásának óriási különbsége képezi. Nyáron egy sötétebb burkolat akár 50-60 fokosra is felmelegedhet. Ugye azt is tudjuk, hogy ezek az értékek ráadásul napról napra nőnek! A burkolat ilyenkor annyira nem is, az alatta ugyanúgy forrongó beton viszont dupla akkora hőtágulásba kezd! A szabvány előírása szerint a ragasztónak ki kell bírnia egy minimum feszültséget. Egy nagyobb terasznál viszont már rövid idő alatt kiderül,hogy az előírt érték vajmi kevés! A legerősebb ragasztók is csak egy darabig bírják a visszatérő intenzív terhelést elviselni. A burkolatgyártók egy ideig tudnak csak egyforma színtónust piacra bocsátani. Ahelyett, hogy tartalék burkolatot őrizgetünk inkább egyszer legyünk alaposak!

A ragasztó alá így már sokszorosan indokolt szigetelő anyagot használnunk. A szigetelőhabarcsok rugalmassága ugyanis elengedhetetlen segítséget nyújt a ragasztónak! A két anyag együttes rugalmassága már ellenáll a mozgásoknak.

Léteznek már feszültségmentesítő lemezek is, melyek nem plusz rugalmasságot adnak, hanem amellett, hogy szigetelnek, felfogják a beton tágulását, ami így el sem éri a burkolatot.

Galéria