Mi igaz a kávéról?

A nem túl szakszerűen elvégzett kutatások eltérő eredményeit nem a kávé biológiai hatása adja, hanem egyéb hozzá kapcsolódó tényezők, mint például a különböző formájú kávéfogyasztás más-más társadalmi státusz csoportra jellemző (fizikai munkát vagy ülő munkát végzők, stb). Továbbá más hozzá kapcsolódó életmódi tényezőkkel összefügg, mint hogy dohányzik-e mellé vagy nem. Fogyaszt-e cukrot vagy tejet mellé. Egyéb egészséget meghatározó tulajdonságon osztozhatnak az egyes kávéfogyasztó csoportok, és ilyenkor tévesen a kávénak tulajdonítanak hatásokat.

Ha ezeket az egyéb egészségügyi változókat figyelembe vesszük a kutatás során, máris egyértelműbb eredményekhez jutunk.

Az helyesen kivitelezett kutatásokat elemezve napi 2-4 csésze 30 ml eszpresszó csökkentheti a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását, mérsékli a demencia megjelenését, hangulatjavító, emésztést serkentő hatású, egyes daganatok rizikóját csökkentheti. Javítja a szív teljesítő képességét. Természetesen mindezek cukor és cigi nélkül. 

Az áztatós, filter kávé a fenti kedvező hatásokat szintén mutatja, azonban a magasabb oldódási idő következtében magasabb mennyiségű kávézsírt tartalmaz, ami az LDL káros koleszterinszintet emelheti.

Magas vérnyomás esetén 1-2 csészét javasolnak abban az esetben, ha nem tapasztalható vérnyomás kilengés a fogyasztás kapcsán. Érdekesség, hogy a koffeinmentes kávét fogyasztó szív-érrendszeri betegséggel küzdők is kedvezőbb értékekkel rendelkeztek, mint a kávét nem fogyasztók. Valószínű a koffein mellett előforduló több száz vegyület között fordul elő olyan, ami kedvező. Az egyik ilyen jelölt, a klorogénsav.

A későbbiek még pár érdekes oldalról körüljárom a kávé biológiai hatásait, más-más szempontból.